1997 óta minden évben február 2-án, Gyertyaszentelő Boldogasszony napján ünnepeljük a szerzeteseket is. Szent II. János Pál pápa kezdeményezte a szerzetesek világnapját, hogy legyen egy nap, amikor hálát adunk és imádkozunk értük.
Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe sokkal régebbről, a IV. századtól általános az Egyházban. Arra emlékezünk, hogy Szűz Mária, Jézus születése után negyven nappal, bemutatta gyermekét a jeruzsálemi templomban. A nyugati liturgiában Szűz Mária tisztulásának, és a fénynek ünnepe lett, a görög liturgia a találkozás ünnepének nevezi, mert ekkor találkozott Krisztus az emberiséggel Simeon és Anna prófétaasszony személyében.
A gyermek bemutatása a jeruzsálemi templomban előírt vallásos cselekmény volt. Az elsőszülött fiúgyermeket Istennek szentelték a szülők. Az előírt áldozat fölajánlásakor jelenlévő agg Simeon Jézust a nemzetek megvilágosítására szolgáló világosságnak nevezte. Innen ered a gyertyaszentelés szokása. A szentelt gyertya az egyik legrégibb jelképe Krisztusnak. A népszokás szerint, keresztelésig az újszülött mellett világított a gyertya, hogy a „pogánykát" a gonosz, rossz szellemek ki ne cseréljék. Amikor a fiatal anya először ment templomba, szintén gyertyát vitt a kezében.
Gyertyát égettek a súlyos beteg és a halott mellett is. Mindenszentek és halottak napján, de más nagyobb ünnepeken is meggyújtották a szentelt gyertyát. A vallásos néphit szerint vihar, ég-zengés, villámlás és jégeső alkalmával is szentelt gyertyát kell gyújtani.
Az ünnep napján, csütörtökön délelőtt 11 órától Schönberger Jenő püspök az egyházmegye területén szolgálatot teljesítő - római- és görögkatolikus - szerzetesrendek képviselőinek jelenlétében mutat be szentmisét a szatmárnémeti Székesegyházban. Kétévente találkoznak a szerzetesek a római katolikus Székesegyházban február 2-án. A gyertyaszenteléssel is egybekötött alkalomra szeretettel várják a híveket.